Esettanulmány: Aki mindenáron férjhez akart menni

 

Történetünk 3 évvel ezelőtt kezdődött, amikoris egy délután megérkezett Hozzám egy hölgy, aki állítása szerint rendkívül szorult helyzetben van, és neki azonnal szüksége van segítségre. Így gyorsan adtam is neki egy időpontot a közös konzultációra. Megérkezése után azonnal a tárgyra tértünk, ahol gyorsan kiderült, hogy Sorsának alakulására volt kíváncsi, elsősorban a párkapcsolati ágon. (Bemutatkozómban olvashatta a kedves olvasó, hogy bizonyos tulajdonságaim miatt könnyebben tudok olvasni az emberi Sorsok fonalaiban.)

 

1.etap: „Mindenáron férjhez akar menni”

 

Amikor belépett az ajtón, már láttam, hogy jegygyűrűt visel, ami fontos szimbólum a jó megfigyelő számára. Gyorsan leült, és azonnal követelte, hogy mondjam el mit látok. Kis ráhangolódás után, egyértelművé vált számomra, hogy mi okozza a problémát. Elmondtam a hölgynek mit látok: „Ebben a kapcsolatban 3-an élnek – kezdtem. Ön, a Kedvese és az Anyós jelöltje. A jelenlegi párja nem tud leválni az édesanyjáról, ez neki feladat. Nem tud mélyebb felelősséget vállalni egy családért, de egy párkapcsolatért sem. „ Itt a hölgy félbeszakított és erős kérdésekkel bombázott, miszerint: De el fog venni? Nem lehet, hogy tévedek, és az anyja fogja? Mert az egy boszorkány! De ugye ő a nagy ő?

Ezen a ponton az ember mindig elgondolkodik, hogy mit is mondjon. Azt kérdeztem a hölgytől, hogy: „Miért jött el?”

Válasz: „Mert biztosan tudni szeretném, hogy elvesz feleségül.”

Válaszom az volt, hogy elveszi. Csak nem kellene hozzámenni, mert ha így, ha úgy, de ennek a kapcsolatnak másfél-két éven belül vége lesz.

Mint ilyenkor szokás a hölgyek nagy része megsértődik, természetesen máshoz (általában jósokhoz) rohannak, hogy teóriájuk be legyen biztosítva mások által is, és akkor, ha mégsem jön össze a dolog lesz kire fogni, mert XY is azt mondta.

Persze a józan gondolkodó ember, csak megkérdezné magától, hogy odabent mi mocorog, hogy neki küldő megerősítés is kell ahhoz, hogy „ugye” férjhez menjen? Illetve miért akar ennyire férjhez menni egy ilyen helyzetben?

A hölgy eltűnt, erősen megsértődve és természetesen nyugtázva, hogy Én úgysem értem a dolgokat. Meg egyáltalán…mit képzelek. Én meg hagytam….

 

2.etap: A pofon

 

Idén tavasszal csörög a telefonom, ismét egy hölgy az, aki kevésbé fontoskodóan, de azon nyomban időpontot kért. Természetesen adtam neki. A telefonban természetességgel kezelt, gondoltam, hogy találkoztunk már, de amikor belépett az ajtón, bevillant kiről is van szó. Leült a székre és az első kérdése az volt, hogy „Meglepődött”?

Nem. Nem lepődtem meg – mondtam.

Mert magának mindig igaza van? – kérdezte cinikusan a biztonság kedvéért.

Nem. Nincs mindig igazam. Mert az Ön Sorsa nem az Én igazam. – válaszoltam.

Ezek után elmesélte, hogy azon a napon, amikor helyre akarták hozni a házasságukat és megbeszélték, hogy elutaznak egy közös hosszú hétvégére, a férje megkérdezte: „Anyukát is vihetjük, ugye?” Ekkor a hölgy felállt, összepakolt és eljött. Azóta elváltak. (Közbeszúrta azért, hogy „De ez biztosan nem újdonság.”) Majd elmesélte, hogy van most egy másik kapcsolata, amiben jól érzi magát, mert nincs harmadik fél, és hogy ismét (bár tudja, hogy korai) szeretne férjhez menni, mert a párja el akarja venni. Lényegében ezért van itt, hogy megtudja mi lesz.

Válaszoltam: „Nem fog férjhez menni hozzá. Ennek a kapcsolatnak fél éven belül vége lesz.„

A hölgy ismét felcsattant, hogy neki elege van, mert akárhányszor ide ül a székembe mindig, olyat mondok, amit képtelen megemészteni. Így morgolódott magában egy kis ideig. Nem szóltam semmit, figyeltem a magánjátszmát, amit önmagával vív. Ebben a játszmában ott van az az ego énje, aki amit akar, azt akarja hallani másoktól is. És ott van az a része, aki tudat alatt, de ismeri a Sorsát, ismeri, ami következik, aki ide hozza Hozzám.

Majd lassan lenyugodott és feltette azt a kérdést, ami végre az indulás alapja tudott lenni.

„Miért nem sikerülnek Nekem a házasságok?”

Nagyon megörültem a kérdésnek, hiszen először tett fel olyan kérdést, ami nem másra, hanem Önmagára vonatkozott. A felébredés nagyon fontos kritériuma, hogy az ember végre önmaga okait keresi, önmaga működését. Amíg ez nincs meg, addig sajnos változás sem lesz, így az út olyan lesz, mint egy körforgalom. Más személyek, az idő telik, de körbe-körbe haladunk. Ismétlődik minden.

„Mert minden áron férjhez akar menni” – válaszoltam. És nem a férj személye a lényeg, hanem az elszánt önző program, hogy férjhez menjen.

Nem reagált a mondatokra, elment. Nem volt cinikus, sem fennhéjázó és még csak megsértődött sem.

 

3.etap: Önmaga

 

Idén októberben ismét eljött Hozzám. Nyugodt volt, jegygyűrű sehol. Elmesélte, hogy ott hagyta a „vőlegényét”, mert mint kiderült, ebben a kapcsolatban is hárman voltak. Csak itt a volt barátnőről derült ki, hogy nem is annyira volt. Most egyedül van, de kivételesen az érdekelte, hogy mi-miért történt az életében? És hogyan tovább?

A lényeget írom le a kedves Olvasónak:

„A Sorsunkat nem mások írják, vagy mások hozzák meg a döntéseket a mi Sorsunk felett. Ezt mi írjuk és mi szeretnénk megélni minden egyes percét. Mindent addig élünk meg újra és újra, amíg rá nem jövünk arra, hogy milyen programot működtetünk magunkon belül, ami ezeket az élethelyzeteket teremti meg Nekünk. Aki eredményeket akar az életében, az ne felejtsen el Úton járni, és az úton tanulni. Az Utat pedig nem tudjuk senki számára megváltoztatni. Mindenki addig jár az úton, és ugyanazon az úton, amíg rá nem jön, mit tanít az Út.„

A hölgytől nem lehetett elvenni a csalódásokat. Mert ezek vezették el ahhoz a kérdéshez és felismeréshez, ami megmutatta számára, hogy mit is működtet.

Amikor elment megértett mindent, azt kérte Tőlem, hogy írjam meg a blogomon a történetét. Hogy mások talán hamarabb, gyorsabban fogják majd fel, hogy minden belőlük ered! Nincs más teremtés.

 

Megtettem.

 

Namasté
Kata

Egyéni konzultáció: lelekesszencia@gmail.com
Ide várom minden kedves útkereső, érdeklődő levelét, kérését.

CSALÁDÁLLÍTÁSI IDŐPONTOK:
NOVEMBER 9.Vasárnap - 15.00 - Pécs
NOVEMBER 29.Szombat - 9.00 - Budapest
NOVEMBER 30.Vasárnap - 15.00 - Nyíregyháza

sorsos.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekesszenciak.blog.hu/api/trackback/id/tr306859383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása