Írásom célja nem az, hogy népszerű legyek a ma oly divatos álspiritualizmust hirdetők és követőek szemében, mindinkább az, hogy valós képet próbáljak adni arról, hogy egy párkapcsolat megtalálásáért, annak működéséért, s egyben tartásáért mennyi-mennyi benső és kitartó munkát kell, hogy véghezvigyünk. Mennyi változásra és felismerésre van szükségünk.

 

Kezdjük talán az oly népszerű és várakozásra buzdító „iker-lelkesség” fogalmának a tisztázásával. Mivel ebben hinni a legegyszerűbb dolog, hiszen semmi mély belső változásra nem késztet, hanem majd egyszer csak jön, meg ugye mindenkinek van, így hirdetője (és kitalálói is) egy önmagán kívül eső Sorstól követeli, hogy mozdulatlanul érjen oda a NAGY Ő. De, ha a NAGY Ő is éppen ezt vallja, akkor ő sem mozdul, ergo felmerül a kérdés, hogy akkor ki halad, hogy megtalálja a másikat? Számtalan pszichológia, hipnózis által és egyéb tudat módosult állapotok által kibontott valódi világot ábrázoló lelki tükrük és érdemi értekezések mutatják be, hogy tulajdonképpen hogyan is történik a pár leképezése. És mennyi munkát, mély belső átalakulást követel meg Tőlünk egy valódi Szeretet-szerelem felismerése, megtartása. Kezdjük mindjárt Popper Péter megfogalmazásával. Az elismert pszichológus, aki számtalan párterápiát vezetett le, ekképpen nyilatkozik erről.

 

Az "Igazi" nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne "igazi". De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.

 

Későbbi írásaiban még hozzáteszi:

Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni.

 

Dr. Michael Newton neves pszichológus Lelkünk Útja c. írásaiban kifejti Lelkünk Sorsban írt párválasztását, amely nyomon követhető életünkben. Ezen művében világosan leírja, hogy egy Léleknek (embernek) lehet több párja is, mert párválasztásaink célja a közös tanulás, amely egymás tükrén keresztül lehet a legcélravezetőbb, a legeredményesebb lelki fejlődés kulcsa. Ez röviden annyit tesz, hogy párunk egy előre megírt Sorsszerződéssel kötődik Hozzánk, amiben az van mindössze benne, hogy egymással milyen feladatok megugrása lehet a cél, amely mindkettőnket előrébb vihet a felismerésekkel tűzdelt lelki folyamatokban, építkezésekben. Azok a kapcsolódások, ahol ez nem egyértelmű két Lélek (ember) számára, ott a kapcsolat széttart majd, széthullik és könnyedén válással végződik. Így egy kapcsolatban a fő jelszó a VÁLTOZÁS kellene, hogy legyen. Egy olyan mély lelki tükör, ahol meglátjuk a másikban a már nem élhető mintáinkat, amiken nem csak lehet, de kötelező lenne dolgoznia mindenkinek. És nem csak a másikért dolgozni, bár kétségtelen, hogy az egyik legjobb motiváció, hanem elsősorban azért, hogy egyre inkább önmagunkká váljunk. És ezzel el is érkeztünk két fontos és megjegyzendő felismeréshez.

 

Az első felismerést ismét Popper Péter szavaival deklarálnám:

Végül is meddig él egy kapcsolat? Házasság vagy barátság - mindegy. (...) Ameddig úton vannak. Amíg még tartanak valahonnét valahová. Amikor már csak önmagukat ismétlik, végszavaik vannak, monológok hangzanak el, amelyek a beszélgetést helyettesítik, akkor véget ért.

Egy kapcsolat tehát mindig az Út maga, célja pedig időközönként arathatóvá válik, amikor mérföldköveket teszünk le a kapcsolatban, amely kövek már jól kidolgozott, Együttesen meghozott és levert alapok. A MI kérdése, már nem kérdés.

 

A második felismerés pedig így hangzik:

A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság. Amikor a megszerzett boldogság biztonsága elkezdi rongálni a hétköznapokat. Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábítani, kívánatossá tenni magunkat - a mosakodást, a fogmosást, a fésülködést, a kölni használatát és a vonzó ruhát, pizsamát is beleértve. Minek? Hiszen már a miénk. Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang egy férfi-női kapcsolat felett. Mert a szívünkbe kellene felírni csupa nagybetűvel: AZ EMBER NEM TULAJDON!

Ha azt hisszük, hogy egy kapcsolatban megszereztük őt, mert úgyis a mienk, a lehető legnagyobb csalódást zsebeljük be ezért a hittételünkért. Olyan, aki a miénk, olyan nincs. Mindenki Önmaga, abszolút és egyéni, a maga felvállalt döntéseivel, jellemével, Sorsával, múltjával és jelenével. Így senki ne higgye, hogy „ikerlelke”, - aki nincs -, neki van teremtve, és nincs önálló döntése, vagy egyáltalán egy Lelke, amely megkérdőjelezheti a Hozzánk fűződő érzéseit.

 

A párkapcsolat, a másik fél, aki tartozhatna hozzánk tehát nem adott. Sorsunk képletében jelen lehet, mint lehetőség, de ugyan ennyivel el is kerülhetjük Őt, ha Lelkünk nem találja Önmagát, vagy helytelen hitrendszerben ül a semmi közepén és várja a megmentőjét. Aki így deklarálja a párkapcsolatot, az nem tiszteli a Másik felet. Mert ugyan mit is adhatna neki Ő, aki a sötétben van, és összeomlott lelkét külső megmentőtől várja feloldani?...

 

Ajánlom írásomat Páromnak, akivel hosszú Utat megtéve mindkettőnk óhajából Egymás Tükrét választottuk Életünk mélyebb kiteljesedésének!

 

Namasté

Kata

 

Ajánlott irodalom:

Dr. Michael Newton: Lelkünk útja 1-3.

Popper Péter: Ne menj a romok közé

Lexikon a Szerelemről

A meghívott szenvedély

Müller Péter: Hallhatatlan szerelem

Vaktor Orsolya: Kristályfény misszió

Ajánlott film:

Cafe de Flore

mehndi-indian-wedding-photography-wallpaper.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekesszenciak.blog.hu/api/trackback/id/tr777214183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása